Jane: Hé! Igaz, hogy a bátyád meglátogat?
Bob: Igen. Holnap itt lesz.
Jane: Azt szeretném, hogy mutasd be nekem, amikor
megérkezik. Úgy néz ki, mint te?
Bob: Egy kicsit. Idősebb, mint én és nagyobb is.
Jane: A nővérem itt volt múlt héten.
Bob: Valóban? Nem tudtam. Miért nem mutattál be neki?
Jane: Sajnálom. Olyan elfoglaltak voltunk. Elmentünk
az összes turistahelyre, és sok szép étteremben ettünk.
Bob: A lánytestvéred gazdag?
Jane: Nos, sok pénzt keres. Ő egy filmrendező.
Bob: Idősebb, mint te, igaz?
Jane: Igen. Huszonnyolc éves.
Bob: A bátyám is. Talán be kellene őket mutatnunk
egymásnak.
Jane: Nem tudom. Ez attól függ, hogy a bátyád elég jó-e
a nővéremnek.
Jane: „A nővérem huszonnyolc éves. Filmrendező. Nagyon sikeres, így sok pénzt keres. Amikor itt volt múlt héten, jól éreztük magunkat együtt. Elmentünk az összes turistahelyre és sok, drága étteremben ettünk. A barátomnak, Bobnak van egy bátya, aki szintén huszonnyolc éves. Amikor Bob hallotta, hogy a nővérem sikeres filmrendező, azt akarta, hogy a nővéremet bemutassam a bátyának. Nem gondolom, hogy ez jó ötlet, mert a nővérem sok híres és sikeres emberrel találkozik a munkája során. És Bob bátya nem híres.”